2006. június 6.

Dsida Jenő:

Kalendárium szonettekben

JÚNIUS
Az érés dícsérete

Helyét gyümölcsnek adja a szirom.
A déli égen elterül a hõség.
A termõ kor jön: érés, felelõsség
és nem lehetek virág egy siron.

Csók-szirmom nem lesz, hogy csokorba kössék
a lányuk. Vinnem kell, amíg birom
a terheket és ha nevem leirom:
komoly szó kell elé, nem cifra bõség.

Csak néha jön, hogy szívem elbecéz
egy-egy derengõ, árva, gyermeteg
emléket (mely úgy csillog, mint a réz

egy ó-kapun). Gyors nyári fergeteg
jön messzirõl. Szemem távolba néz
s tavaszt sirat s egy régi gyermeket.

Nincsenek megjegyzések: