2008. január 12.

Kaffka Margit:

KÖSZÖNTÉS

Jó estét emlékek. Adj Isten, álmok!...
Kékszemű ködben tünedeznek, szállnak
Foszlányai a sugárteli délnek, --
Lengő, testetlen árnyak már, -- nem élnek.

Rég volt, -- hogy száraz szemmel, lázban égve,
Némán dobáltam a kályha tüzébe
-- Hogy zizegtek, hogy hullt a pernye rájok! --
Régi levelet, elszáradt virágot.

S ma -- ócska holmi közt, -- adj Isten álmok!
Egy ittfeledt írásra rátalálok...
Elrejtem gyorsan, senki meg ne lássa!...
Mégis -- csak nem küldhetem a padlásra?

Photo Sharing and Video Hosting at Photobucket

Nincsenek megjegyzések: