2009. január 2.

Weöres Sándor:

RONGYSZŐNYEG (részlet)

13

Én is világot hódítani jöttem,
s magamat meg nem hódíthatom,

csak ostromolhatom nehéz kövekkel,
vagy ámíthatom és becsaphatom.

Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!

De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség.

Photo Sharing and Video Hosting at Photobucket

1 megjegyzés:

mammka írta...

A rongyszőnyeget nagyon szeretem,Weöres sándor verseit szintén és az Igazság nagy a vers végén.