2009. március 22.

Szécsi Margit:

ELADÓ

Csikók tündér sörénye, játék,
a kedves meg a gyilkos szándék
s holnap talán a lobogó:
eladó, minden eladó
idegennek, kannak és kánnak,
kopasznak és göndör meláknak
a szoknya meg a lobogó:
eladó, minden eladó,
énekelsz tilalmasat, bátran,
vándorolsz a lompos kabátban,
de kik eladódni akarnak:
holnap a flaszterba tipornak,
s nem takar be a lobogó,
csak hullik szívedre a hó.

Photo Sharing and Video Hosting at Photobucket

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Irgalmas Isten, vigyázz Hazánkra!

Judit Gerendas Kiss írta...

Sajnos, nagy és fájdalas igazság. De a vers gyönyörü, csodás belsö ritmussal.

Borka írta...

Én ugyan nem csupán Magyarországra gondoltam, amikor ezt a verset beírtam, hanem az egész mai világra, a mostani életfelfogásra. Tisztelet a kivételnek...
A vers nagyon megfogott, tényleg gyönyörű és a végén: "s nem takar be a lobogó, / csak hullik szívedre a hó." - olyan szép, kifejező kép.

Judit Gerendas Kiss írta...

Én is pont úgy gondoltam. Ez most az egész világra szól, sajnos, egy középszerü, önzö periódust élünk, ahol tényleg minden eladó, mint ahogy már elénekelte azt régen Mefisztó, a Gounod operájában. A müvészet mindig elöre megérzi, mivel terhes a történelem ...