2012. január 14.

József Attila:

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB

Ha az Isten íródiák volna
S éjjel nappal mozogna a tolla,
Úgy se győzné, ő se, följegyezni,
Mennyit kell a szegénynek szenvedni.

Aki szegény, az a legszegényebb,
Fázósságát odadja a télnek,
Melegét meg odadja a nyárnak,
Üres kedvét a puszta határnak.

Köznapokon ott van a dologba,
Várt szombatját száz gond nyomorítja,
S ha vasárnap kedvét megfordítja,
Akkor máris hétfő szomorítja.

Pedig benne laknak a galambok,
Csillagtollú éneklő galambok,
De így végül griffmadarak lesznek,
Hollónépen igaz törvényt tesznek.

1924.

Photo Sharing and Video Hosting at Photobucket

2 megjegyzés:

Rivulus írta...

A 70-es években nem igy volt,nap-
jainkban viszont egyre idôszerűbb
József Attila.(vagy csak én gondolom
igy?)

Borka írta...

Nem hiszem, hogy csak Te gondolod így, hiszen ezt a versét akár ma is írhatta volna. Sajnos...
Azt azért nem tagadhatom, hogy nekem mindig időszerű, hiszen nekem Ő a legkedvesebb költőm. Nem véletlen, hogy ebbe a válogatásba eddig már 115 versét "bepötyögtem".