vasárnap, május 24

Reményik Sándor:

A MENEKÜLŐ

Ha menni kell, magammal sokat vinnék,
Az egész édes, megszokott világot,
Rámástul sok, sok kedves drága képet
És egy pár szál préselt virágot,
Vinnék sok írást, magamét, meg másét,
Sok holt betűbe zárt eleven lelket,
S hogy mindenütt nyomomba szálljanak:
Megüzenném a hulló leveleknek.

Vinném az erdőt, hol örökké jártam,
Hintám, amelyen legelőször szálltam,
A keszkenőm, mivel rossz másba sírni,
A tollam, mert nem tudok mással írni,
Vinném a házunk, mely hátamra nőtt
Az utca kövét küszöbünk előtt!

Vinném... én Istenem, mi mindent vinnék!
Én Istenem, mi minden futna át
Gyötrődő lelkem alagútjain -
Olvasgatnám az ablakok sorát,
Simogatnám a fecskefészkeket,
S magamba színék minden verkliszót,
Mint bűbájos, mennyei éneket...

Utánam honvággyal tekintenének
Az ajtók mind, és mind a pitvarok,
Szeretnék mindent, mindent magammal vinni -
És mindent itt hagyok.

Photo Sharing and Video Hosting at Photobucket

6 megjegyzés:

  1. Utaztam ide és oda, ezért nem jelentkeztem eddig. Ez a vers nagyon megfogott, az emigráció az fájdalmas annak is, aki elmegy, de annak is, aki ott marad. Egy szétszakadás.

    Ennek meg semmi köze ehhez a vershez, de nem tudom hova máshova írjam: feltettem a blogomra egy Kiss Jenö Sándor prózaírást, persze spanyolul, de talán a képek is mondanak valamit. Ha lenne egy e-mail cím, elküldeném az eredeti magyart, nagyon érdekes írás. Az e-mailt fel lehet tenni az én blogomra is, aztán letörlöm.

    VálaszTörlés
  2. Nem kellene ennyit foglalkozni az elmúlással!!!!

    VálaszTörlés
  3. Emigy, ez nem az elmúlás, ez a MENEKÜLÉS! - el, idegen országba... Te pl. tudnád, hogy mit hagyj itthon? Én bizony nagyon megszenvedném a választást!

    VálaszTörlés
  4. Judit, megírom e-mailben! :)) Örülök, hogy újra itt vagy!!! :)

    VálaszTörlés
  5. Igazad van nem eléggé figyelmesen olvastam el az utolsó versszakot !!

    VálaszTörlés
  6. Micsoda kettősséggel zárja le a verset..

    "Szeretnék mindent, mindent magammal vinni -
    És mindent itt hagyok. "

    és életünk során milyen sokszor kerülünk hasonló helyzetbe... Csodálatos ez a vers, köszönöm, hogy olvashattam...

    Üdv. Kate

    VálaszTörlés