2006. május 31.

Faludy György:

JÓZSEF ATTILA EMLÉKMŰ SZÁRSZÓN, 2

Emlékművedhez vagy ezerötszázan
jöttek ki, bárha az idő borúsra
fordult. Hogy nagy költő voltál hazánkban
azt régen mintegy nyolcvan ember tudta.

De lebecsültünk. Mindennél nagyobbra
növesztettek sírod fölé az évek:
Káváfisz, Yeats, Rilke, Jeszenyin, Lorca
sem különb nálad. S mégsem ez a lényeg.

Mert belénk szálltál, bennünk vagy, mint méhek
a kasban. A kamasz téged idézget
udvarlás közben. Más álmában mondja

szavaidat, pihegve mint a sóhajt.
És én is, félig öntudatlanul majd
elsúgom pár sorodat haldokolva.

(Szárszó, 1996. június 22.)

Nincsenek megjegyzések: