BOLDOGSÁG
'A férfi'
Szeretem ernyős szemedet,
etető puha kezedet,
mellém simuló testedet,
csókolnám minden részedet.
Ha minket földbe letesznek,
Ott is majd téged szeretlek,
őszi záporral mosdatlak,
vadszőlő-lombbal csókollak.
'A nő'
Hidd el, ha egyszer meghalunk,
föl a felhőbe suhanunk.
Vének leszünk és ráncosak,
de szívünkben virágosak.
Nagy felhő-hintánk csupa láng,
alattunk sürög a világ,
gurul a labda, sül a fánk,
mosolyog hetven unokánk.
'A férfi'
Szeretem ernyős szemedet,
etető puha kezedet,
mellém simuló testedet,
csókolnám minden részedet.
Ha minket földbe letesznek,
Ott is majd téged szeretlek,
őszi záporral mosdatlak,
vadszőlő-lombbal csókollak.
'A nő'
Hidd el, ha egyszer meghalunk,
föl a felhőbe suhanunk.
Vének leszünk és ráncosak,
de szívünkben virágosak.
Nagy felhő-hintánk csupa láng,
alattunk sürög a világ,
gurul a labda, sül a fánk,
mosolyog hetven unokánk.
Ez a vers is de rég jutott eszembe! Pedig hogy szeretem. Utoljára tán a nagykönyves időkben lapozgattam sokat a Weöres összest. Ideje megint elővenni.
VálaszTörlésSzép itt a "máásik" :)
Akkoriban nagyon sok verset olvastunk, jó kis társaság jött össze! :) Jó visszaemlékezni arra az időre, hihetetlen, hogy milyen rég volt...
VálaszTörlésA csalamádé is átöltözött, kis eltéréssel, egyenruhát kapott. :)
Jé, tényleg. De ez reggel még nem így volt!
VálaszTörlésLehet keresgélni a különbséget.:)
/már megtaláltam ;) /
Piros pont! :)))
VálaszTörlés