Gellért Oszkár:

GYÖNGYSZEM

Te jobbról fogod, én balról fogom kézen.
S csak nézed. S csak nézem.
Egy-kettő, egy... Már járni tanul.
Ó mért nem nézhetjük gondtalanul.
Habkönnyű szívvel őt,
Fekete sejtelem mért hogy éget,
Szívünkből jövendő keserűséget
Mért kell ma már kiöntenünk?!
Egy-kettő, egy... S fejünk beleszédül:
Melyik csomókon, kinek a kezébül
Siklik-csúszik ki majd előbb
A mi fölfűzött gyönyörű gyöngyszemünk...